MAGYAR CUKRÁSZ IPAROSOK ORSZÁGOS IPARTESTÜLETE
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLY
1.§. Az Ipartestület általános adatai:
1.,
Az Ipartestület neve: Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete
(a továbbiakban: Ipartestület)
Az Ipartestület székhelye: 1185 Budapest, Üllői út 674.szám
Működési területe: Magyarország
Pecsétje: Az Ipartestület neve köralakban és emblémája, vagy hosszú pecsét az Ipartestület nevével, címével, elérhetőségével, adószámával és pénzforgalmi bankszámla számával.
Az Ipartestület létesítői: Cukrász Tanács (1053 Budapest Kossuth Lajos u. 14-16. szám)
Az Ipartestület első
vezető tisztségviselője: Fekete István
Az Ipartestület tagjai által fizetendő vagyoni hozzájárulás mértéke:
- az ipartestületi tagdíj éves 5.000.000.000,- (azaz ötmilliárd forint) nettó árbevételig havi 10.000 Ft, azaz évi 120.000 Ft, melyet az Elnökség a tag írásbeli kérelmére, megfelelő indoklás esetén havi 5.000 Ft-ig egyedileg mérsékelhet
- az ipartestületi tagdíj a tag választása szerint negyedéves, féléves, vagy éves periódusonként kiállított számla ellenében fizetendő
- abban az esetben, ha a tag az adott évre eső teljes tagdíját két részletben az adott év április 1.-ig, és augusztus 1.-befizeti, akkor az éves tagdíj összegéből 12.000 Ft kedvezmény illeti meg
- abban az esetben, ha a tag az adott évre eső teljes tagdíját egy összegben az adott év április 30.-ig befizeti, akkor az éves tagdíj összegéből 24.000 Ft kedvezmény illeti meg.
- az ipartestületi tagdíj éves 5.000.000.000,- (azaz ötmilliárd forint) – 100.000.000.000,- (azaz százmilliárd forint) nettó árbevétel között 2.000.000,- Ft, melyet a tag az adott év április 1-ig köteles befizetni.
- az ipartestületi tagdíj éves 100.000.000.000,- (azaz százmilliárd forint) nettó árbevétel fölött 3.000.000,- Ft, melyet a tag az adott év április 1-ig köteles befizetni.
2.,
Az Ipartestület bíróságilag bejegyzett jogi személy.
Célja, feladata: a cukrász Iparosok, vállalkozók szakmai, gazdasági érdekvédelméből,
érdekképviseletéből, érdekérvényesítéséből adódó feladatok ellátása.
Az Ipartestület szakmai munkáltatói, tulajdonosi érdekképviseleti szervezet.
3.,
Az Ipartestület nem profit orientált szervezet, azonban külön Közgyűlési határozat alapján olyan gazdálkodó szervezeteket hozhat létre és működtethet, amelyek másodlagos vállalkozási tevékenységet folytathatnak az Alapszabálynak és jogszabályoknak megfelelően.
2.§. Az Ipartestület célja és feladata
1.,
Tagjai mindennemű gazdasági, szakmai, emberbaráti érdekeinek felkarolása és szolgálata.
2.,
A szakma általános anyag-eszköz ellátottságának javítása, gépbeszerzési lehetőségek felkutatása, koordinálása.
Szorosabb munkakapcsolat, együttműködés kialakítása a belföldi és külföldi gazdálkodó és forgalmazó egységekkel.
3.,
Új vállalkozási formák (anyagbeszerző, termelő értékesítő) feltárása, működtetése.
4.,
A jelenleginél hatékonyabb, gazdaságosabb technológiák, termelési eljárások elterjesztése, új receptúrák meghonosítása.
5.,
Tagjainak az ipargyakorlással kapcsolatos közgazdasági-, jogi tanácsadás, segítségnyújtás és képviselet biztosítása.
6.,
A szakmát érintő általános és speciális jogszabályok, előírások, szabványok előzetes véleményezése, javaslat tétele, kezdeményezése az államhatalmi és államigazgatási szerveknél.
7.,
A szakmát érintő hazai és külföldi szakirodalom összegyűjtése, igény szerint terjesztése.
8.,
Szakmai hagyományok ápolása, relikviák összegyűjtése, közkincsre bocsátása.
9.,
Hazai és nemzetközi szakmai szervekkel és szervezetekkel kapcsolatok felvétele, fenntartása és fejlesztése.
10.,
Szorosabb kapcsolat, együttműködés kialakítása a szakmával kapcsolatban álló minisztériumokkal, felügyeleti szervekkel, hatóságokkal.
11.,
Tagjai és azok alkalmazottai, segítő családtagjai, tanulói általános szakmai továbbképzésének előmozdítása, szervezése, kiállítások, versenyek, tanfolyamok, bemutatók rendezése.
12.,
Szervezi az Ipartestület feladatkörével összefüggő és ehhez kapcsolódó propaganda és kiadványi munkát.
13.,
A mestervizsgáztatásból adódó feladatok koordinálása, végzése. Kamarával való kapcsolattartás és koordináció.
14.,
Részvétel a tanuló- és felnőtt szakképzésben. Törekvés a tanulóképzés jelenlegi formájának és színvonalának javítására.
15.,
Feladatai teljesítése érdekében vállalkozási tevékenységet is végezhet, tagja lehet korlátolt felelősségű társaságnak, gazdálkodó szervezetet alapíthat. Lapkiadási, kiállítás szervezési, oktatási, ingatlan bérbeadási tevékenységet folytathat.
3.§. Az Ipartestület tagsága
1.,
Az Ipartestületnek lehetnek rendes és pártoló tagjai. A tagsági viszony mindegyik esetben önkéntes.
2.,
Az Ipartestületnek rendes tagja lehet az a magyar állampolgárságú, vagy külhoni magyar származású természetes személy (a továbbiakban: külhoni rendes tagok), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonosa vagy képviselője, akinek (amelynek) tevékenysége a cukrász-, fagylalt készítő-, vagy vendéglátó-ipar művelésével, fejlesztésével kapcsolatos, vagy az Ipartestület működésében érdekelt, vállalja a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket és az Elnökség, illetve a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizeti.
A külhoni rendes tagok a tagdíjon felül költségtérítést fizetnek, melynek mértékét az Elnökség határozza meg.
3.,
A tagsági viszony létrejön, ha a belépni kívánó természetes vagy jogi személy – illetve annak képviselője – kinyilvánítja belépési szándékát, elfogadja az Ipartestület Alapszabályát, regisztráltatja magát, vállalja a Közgyűlés által megállapított tagsági díj megfizetését és erről írásban nyilatkozik.
4.,
Az Ipartestület rendes tagja a tagsági viszonnyal együtt járó jogok és kötelezettségek teljes körű gyakorlására jogosult. Minden rendes tag azonos joggal és kötelezettséggel rendelkezik. A magánszemély tagok jogaikat és kötelezettségeiket csak személyesen, a nem magánszemély tagok pedig képviselőik útján gyakorolhatják és teljesíthetik azokat. A tagsági jog más vállalkozásra – gazdálkodó szervezetre át nem ruházható.
5.,
Az Ipartestület nyilvántartást vezet tagjairól és a tagsági díj fizetéséről.
6.,
A tagsági viszony keletkezését az Elnökség jogosult az Alapszabály alapján elbírálni, és azt határozatban rögzíteni. A tagsági viszony keletkezését megtagadó elnökségi határozattal szemben a tag jogorvoslattal élhet a Közgyűléshez.
7.,
Az Ipartestület pártoló tagja lehet bármely bel- vagy külföldi magán-, illetve jogi személy, kivéve az önálló iparral rendelkező cukrász iparosokat és vendéglátó vállalkozásokat, illetve cukrászati, vagy vendéglátó tevékenységet végző jogi személyeket, és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokat. A pártoló tag felvételére, illetve tagsági viszonya megszüntetésére, a rendes tagra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A pártoló tag vagy képviselője az Ipartestületben tisztséget nem viselhet, azonban a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet. A pártoló tag pártolói tagdíj fizetésére köteles. Ennek mértékét, valamint a részére biztosítandó szolgáltatásokat az Elnökség határozza meg. A pártoló tagokat a rendes tagokra vonatkozó jogok és kedvezmények nem illetik meg.
8.,
Az Elnökség az Ipartestület tiszteletbeli tagjává fogadhatja azt, aki az Ipartestület érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtett ki.
4.§. A rendes tagsági viszony megszűnése
1.,
A rendes tagsági viszony megszűnik, ha a tag kinyilvánítja kilépési szándékát. A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni és azt az Elnökség veszi tudomásul.
2.,
A tag vállalkozásának vagy szakmai tevékenységének megszűnése napján.
3.,
Az Elnökség – bármely ipartestületi tag vagy ipartestületi szerv kezdeményezésére – első fokon kizárhatja az Ipartestületből azon tagot, aki az Ipartestület alapszabályát, vagy az Ipartestület határozatát súlyosan megsérti, az Ipartestület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartást tanúsít, vagy az ipartestületi tagságából eredő kötelezettségeit figyelmeztetés ellenére nem teljesíti, különösen azt, aki az elmaradt tagdíjat az elmulasztott határnaptól számított 90 nap elteltével, az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére sem fizette meg.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell. Kizárás esetén a tag a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az Ipartestület Közgyűléséhez. A fellebbezésről az Ipartestület következő Közgyűlése köteles határozni. A Közgyűlés másodfokú, a tag kizárásáról szóló határozata ellen további fellebbezésnek helye nincs.
4.,
A tagsági jogviszony megszűnik továbbá a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, illetőleg a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
5.§. A rendes tag jogai
1.,
A magánszemély tag személyesen, a jogi személy pedig képviselője útján vesz részt az Ipartestület munkájában, továbbá jogosult igénybe venni az Ipartestület szolgáltatásait, és javasolhatja, illetve kezdeményezheti az Ipartestület fellépését bármely – a feladatkörébe tartozó – kérdésben.
2.,
A rendes tag választhat és az Ipartestület bármely tisztségére megválasztható a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban.
3.,
Kezdeményezheti bármely tisztségviselő visszahívását a Közgyűlés felé alapos indokkal.
6.§. A rendes tag kötelezettsége
1.,
A tagok kötelesek a Közgyűlés által az Alapszabálynak megfelelően hozott határozatokat végrehajtani, aszerint eljárni.
2.,
Az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat, testületi határozatok betartása, jogszabályok és szakmai szabályok megtartása.
3.,
A tag kötelessége az Ipartestület elfogadott céljának és feladatának támogatása.
4.,
Az Ipartestület fenntartásához és működéséhez megállapított tagsági díj megfizetése a Közgyűlés által meghatározott módon és mértékben.
5.,
Önként vállalt feladatok teljesítése.
6.,
Az Ipartestület és a tagság érdekeihez méltó magatartás tanúsítása. A kötelezettségeit nem teljesítő tagot az Elnökség kizárhatja az Ipartestület tagjainak sorából. A kizárt tag jogorvoslattal élhet a Közgyűlés felé.
7.,
A jogi személy rendes tag, a jogait és a kötelezettségeit képviselője útján gyakorolhatja, illetve teljesítheti.
7.§. Az Ipartestület felépítése
1.,
Az Ipartestület testületei
- Közgyűlés
- Elnökség
- Felügyelő Bizottság
- Régiós Bizottság
8.§. Közgyűlés
1.,
Az Ipartestület legfőbb testülete a Közgyűlés, amely a rendes és a pártoló tagok összességéből áll. A Közgyűlésen minden rendes tag egy szavazati joggal rendelkezik.
2.,
A Közgyűlést évente egyszer, illetve szükség szerint kell összehívni. A Közgyűlést az Elnökség felhatalmazása alapján a szakmai elnök hívja össze. A Közgyűlést a szakmai elnök akadályoztatása esetén az általános alelnökök egyike (a továbbiakban: alelnökök), az alelnökök akadályoztatása esetén a társelnök (a továbbiakban: társelnök) hívja össze. A Közgyűlést a Közgyűlés helyének, idejének, a tárgyalandó napirendi pontoknak a megjelölésével, írásos meghívó alapján kell összehívni, 8 nappal a Közgyűlést megelőzően. A meghívónak tartalmaznia kell az Ipartestület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, továbbá az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
3.,
Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha a cél megjelölésével a képviselők legalább 1/3 része írásban kéri, illetve a Felügyelő Bizottság ilyen irányú megkeresésére.
4.,
Rendkívüli Közgyűlést továbbá akkor is össze kell hívni, ha
- a bíróság ezt elrendeli
- az Ipartestület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
- az Ipartestület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni
- az Ipartestület céljainak elérése veszélybe került
5.,
A Közgyűlés az Ipartestületet érintő összes kérdésben jogosult dönteni.
9.§. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre
1.,
Az Alapszabály megalkotása és módosítása, illetve más társadalmi szervezettel történő egyesülés, valamint feloszlás kimondása. Az alapszabály módosításához, illetve más társadalmi szervezettel történő egyesüléshez a Közgyűlésen jelen levő tagok legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
2.,
Az éves költségvetés és munkaprogramok meghatározása, illetve az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása.
3.,
Az Ipartestület szakmai elnökének, általános alelnökeinek, társelnökének, az Elnökség tagjainak a megválasztása, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, valamint a Közgyűlés által létrehozott állandó vagy alkalmi munkabizottságok tagjainak megválasztása és visszahívása. A tisztségviselők visszahívása, felmentésük és lemondásuk elfogadása is a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a 11.§. 14. pontjában foglalt eseteket kivéve.
4.,
Ügyrendjének megállapítása, elfogadása.
5.,
A tagok által fizetendő tagdíj mértékének és befizetési rendjének a megállapítása.
6.,
Döntés másodlagosan – nem főtevékenységként – gazdálkodó szervezetek létrehozásáról és megszűnéséről.
7.,
Az Elnökség által fel nem vett, illetve kizárt tagok, valamint egyéb, Elnökség által hozott határozatok elleni fellebbezések másodfokú elbírálása.
8.,
Mindazon ügyekben, melyet a jelen Alapszabály vagy jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
10.§. A Közgyűlés határozatképessége, a szavazás és a Közgyűlés jegyzőkönyve
1.,
A Közgyűlést a szakmai elnök, akadályoztatása esetén a társelnök, mindkettőjük akadályoztatása esetén az általános alelnökök egyike nyitja meg. A Közgyűlés megnyitását követően a Közgyűlés jelen lévő tagjai egyszerű szótöbbséggel megválasztják a Közgyűlés levezető elnökét, illetve a jegyzőkönyv két hitelesítőjét, továbbá a Közgyűlés háromtagú Szavazatszámláló Bizottságát.
Ezt követően a levezető elnök számba veszi a Közgyűlésen megjelenteket és megállapítja a Közgyűlés határozatképességét, illetve annak hiányát. A Közgyűlés határozatképes, ha azon szavazattal rendelkező tagok legalább fele és + 1 fő részt vesz (50% + 1 fő). Ha a Közgyűlés nem határozatképes, ismételt Közgyűlést kell összehívni. A megismételt Közgyűlés az újabb időpontra összehívott második Közgyűlés – az eredeti napirenden szereplő ügyekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre a lehetőségre azonban már az eredeti meghívóban utalni kell.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Ipartestület terhére másfajta előnyben részesít;
- b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Ipartestületnek nem tagja vagy alapítója;
- e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
2.,
A Közgyűlés határozatait a jelenlévő szavazásra jogosult tagok nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. A tisztségviselők választásánál a szakmai elnök, az általános alelnökök, a társelnök, az Elnökség tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása titkos szavazással történik.
3.,
A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt abban az esetben, ha a tag a Közgyűlés előtt vagy alatt indítvánnyal él, hogy a Közgyűlés valamennyi vagy egyes témákban titkos vagy név szerinti szavazást tartson.
4.,
A Közgyűlésről a levezető elnök, illetve az általa megbízott személy jegyzőkönyvet vezet, amit a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel választott két tag, jegyzőkönyv-hitelesítő, aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a Közgyűlés megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját, a Közgyűlésen megjelentek által előadottakat, továbbá a Közgyűlés szempontjából jelentős további tényeket. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
5.,
A Közgyűlési határozatokat annak meghozatala után szóban a Közgyűlésen ki kell hirdetni, illetve a Közgyűlési jegyzőkönyvben írásban is fel kell tüntetni.
11.§. Elnökség
1.,
Az Elnökség az Ipartestületnek a két Közgyűlés között a legfőbb irányító testülete
2.,
Az Elnökség a szakmai elnökből, a társelnökből, a két általános alelnökből, és 12 fő elnökségi tagból áll.
Az Elnökség tagja olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, és akivel szemben nem állnak fenn a Ptk. 3:22. §-ban foglalt összeférhetetlenségi és kizárási okok.
Az Elnökség tagja lehet az Ipartestület rendes tagja, az Ipartestület rendes tagjának képviselője, az Ipartestület alkalmazottja, vagy az Ipartestülettel szerződéses, vagy tulajdonosi jogviszonyban álló személy, vagy ilyen szervezet képviselője, az Ipartestület tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja.
Ha az Elnökség tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Az Elnökség tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
A fentieknek megfelelően nem lehet az Elnökség tagja az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja továbbá az a személy, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
3.,
Etikai ügyekben határozatot hoz, melyet jogorvoslati eljárásban a Közgyűlés felülbírálhat.
4.,
A jelen Alapszabályban foglaltak szerint első fokon határoz a tagok felvételéről és kizárásáról.
5.,
Megállapítja saját ügyrendjét, ami nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.
6.,
Munkabizottságokat hozhat létre, tevékenységükről beszámoltatja azok elnökeit.
7.,
Ügyintéző szervezeteket hoz létre, és megállapítja annak Szervezeti és Működési Szabályzatát.
8.,
Kinevezi és felmenti az ügyintéző szervezet vezetőjét (ügyvezető).
9.,
Irányítja és jóváhagyja a hazai és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködést.
10.,
Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik, üléseit a szakmai elnök, vagy a társelnök hívja össze. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt elnökségi tagok több mint egyharmada a cél megjelölésével írásban kéri.
11.,
Az Elnökség akkor határozatképes, ha a megválasztott tagok fele + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén alkalmazható az Alapszabály 10.§. 1. pontjában leírtak. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.
12.,
Az elnökségi tagság másra át nem ruházható.
13.,
Az Ügyintéző szervezet vezetője (ügyvezető) Elnökségi határozathozatalt, elnökségi ülés tartása nélkül, elektronikus úton, írásbeli szavazással is kérhet. Igen – Nem - Tartózkodás - formában. Írásbeli szavazás kezdeményezhető, ha az országos elnökségi tagoknak a szavazáshoz kapcsolódó írásos anyagot, az általuk előzetesen megadott és regisztrált elektronikus levelezési címre megküldik. Az Ügyvezető köteles a határozat tervezetét egyértelműen indokolni. A határozattervezet kézhezvétele és a szavazás időpontja és visszajuttatása között három nap határidőt kell biztosítani. (Ptk V. 3:20.§.1-4. pont)
14.,
Az Elnökség titkos szavazással jogosult visszahívni azt az elnökségi tagot, aki az elnökséggel kapcsolatos feladatait nem megfelelően látja el, így különösen, aki az elnökség döntéshozatalában rendszeresen nem vesz részt és távolmaradását utólag megfelelően nem igazolja. A visszahívott elnökségi tag helyére az éves rendes közgyűlésen választható új személy.
15.,
Az elnökségi határozatokat nyolc napon belül ki kell hirdetni a tagoknak elektronikus hírlevélben észrevétel és tudomásul vétel végett.
16.,
Az Elnökség etikai ügy kivizsgálására – amikor ez indokolt – a vizsgálat lefolytatására, Etikai Bizottságot nevez ki. Az Etikai Bizottság vizsgálatainak és megállapításának lényegéről jelentést tesz az Elnökség részére. Az Elnökség határozatot hoz, amelyhez kapcsolódóan az érintett a Közgyűléshez fellebbezéssel fordulhat.
12.§. A szakmai elnök feladata és hatásköre
1.,
Az szakmai elnök ellátja az Ipartestület irányításával kapcsolatos, a jelen alapszabályban foglalt szakmai feladatokat, továbbá eljár mindazokban a kérdésekben, amelyekre az Alapszabály és az Elnökség felhatalmazza. A szakmai elnök az Ipartestület jogi képviseletére is jogosult.
Az Elnökség megbízásából irányítja az ügyintéző szerv vezetőjének munkáját.
2.,
A szakmai elnök mandátuma négy évre szól, újraválasztható.
3.,
Szakmai elnöknek az Ipartestület rendes tagja, az Ipartestület rendes tagjának képviselője, az Ipartestület alkalmazottja, vagy az Ipartestülettel szerződéses vagy tulajdonosi jogviszonyban álló személy, vagy ilyen szervezet képviselője, az Ipartestület tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja, de mindenképpen cukrász mester végzettséggel rendelkező személy választható.
13.§. Az általános alelnökök feladata és hatásköre
1.,
Az általános alelnökök önállóan képviselhetik az ipartestületet, továbbá eljárnak mindazokban a kérdésekben, amelyekre az Alapszabály és az Elnökség felhatalmazza.
Általános alelnöknek az ipartestület bármely tagja, alkalmazottja, az ipartestület által alapított gazdálkodó szervezet vezetője, vagy alkalmazottja, de mindenképpen cukrász végzettséggel rendelkező személy választható.
2.,
Az általános alelnök mandátuma négy évre szól, újraválasztható.
14.§. A társelnök feladata és hatásköre
1.,
Az Ipartestület társelnöke az Ipartestülettel munkaviszonyban álló személy. A társelnökkel szemben a munkáltatói jogokat az Elnökség gyakorolja. A társelnök önállóan képviselheti az ipartestületet, továbbá eljár mindazokban a kérdésekben, amelyekre az Alapszabály és az Elnökség felhatalmazza.
2.,
A társelnök az ügyvezetői feladatokat is ellátja. Jogait, kötelességeit, valamint részletes feladatait az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
15.§. Az ügyintéző szerv vezetőjének jogállása, feladata és hatásköre
1.,
Az ügyintéző szerv vezetője az Ipartestülettel munkaviszonyban álló személy. Munkáját közvetlenül a szakmai elnök irányítja.
2.,
Jogait, kötelességeit, valamint részletes feladatait az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza
16.§. Felügyelő Bizottság
1.,
Őrködik afelett, hogy az Ipartestület tevékenysége megfeleljen az Alapszabályban és a jogszabályokban foglaltaknak.
2.,
Ellenőrzi az Ipartestület gazdálkodását.
3.,
A Felügyelő Bizottság elnökből és kettő tagból áll.
4.,
A Felügyelő Bizottság elnöke állandó meghívottja az Elnökség üléseinek. Tanácskozási joggal részt vesz az Ipartestület bármely testületének bármely ülésén.
5.,
A Felügyelő Bizottság Működési Szabályzatát maga állapítja meg és azt a Közgyűlés hagyja jóvá. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a három főből kettő tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
6.,
A Felügyelő Bizottság vizsgálatainak és megállapításainak lényegéről, valamint az esetleges szabálytalanságokról tájékoztatja az Elnökséget. Beszámolási kötelezettséggel a Közgyűlésnek tartozik.
7.,
Amennyiben a törvény – vagy Alapszabály sértő határozat hozatalát észleli, köteles a határozathozataltól számított 15 napon belül indokai részletes közlésével a döntést hozó testületet (a Közgyűlés kivételével) a kérdés újbóli tárgyalására felhívni. Ennek az illetékes testület 30 napon belül köteles eleget tennie, egyebekben azonban a Felügyelő Bizottság álláspontja nem köti.
8.,
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer tartja üléseit.
9.,
A Felügyelő Bizottság az Ipartestület Elnökségének éves beszámolóját, gazdálkodását vizsgálja, és arról a Közgyűlésen beszámol.
10.,
A Felügyelő Bizottság munkáját önállóan végzi, szükség esetén külső szakértőt is megbízhat, az Ipartestület bármely iratába betekinthet. A Felügyelő Bizottság részére utasítást senki nem adhat. A Felügyelő Bizottság tagjaira a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási szabályok úgyszintén irányadók.
17.§. Régiós Bizottság
A Régiós Bizottság a Közgyűlés által megválasztott megyei, tájegységi vezetőkből áll.
Szükség szerint, de legalább fél évente ülésezik az Elnökséggel együtt.
A Régiós Bizottsági tagok feladatai:
- a területükhöz tartozó vállalkozásokkal való kapcsolattartás, közösség kialakítása
- a régiós tagok tájékoztatása az aktuális eseményekről
- régiós tagok érdekeinek képviselete a Bizottsági Üléseken, melyeken az Elnökség is részt vesz
- javaslatok tétele az Elnökség felé bármilyen, a szakmát érintő témában
- évente egyszeri régiós ülés megszervezése a régiós tagokkal
- új potenciális tagok toborzása a régióban
- az ipartestület országos hatáskörű programjaiban a területükhöz tartozó tagvállalkozások ellenőrzése, a program előírásainak nem megfelelően közreműködő tagok jelzése az Elnökség felé.
18.§. A testületek választása
1.,
Az Ipartestület tisztségviselőinek, illetve testületi tagjának – meghatározott időtartamra, azaz négy évre – az választható meg, aki:
- közéleti és szakmai tevékenysége, emberi magatartása alapján alkalmas a tisztséggel, testületi tagsággal járó feladatok elvégzésére;
- jogerős büntető bírósági ítélet hatálya alatt nem áll;
- az Ipartestület rendes tagja, az Ipartestület rendes tagjának képviselője, az Ipartestület alkalmazottja, vagy az Ipartestülettel szerződéses vagy tulajdonosi jogviszonyban álló személy, vagy ilyen szervezet képviselője, az Ipartestület tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja.
2.,
A tisztség, illetve testületi tagság elhalálozással, lemondással, felmentéssel, a mandátum lejártával, vagy visszahívással szűnik meg.
Visszahívással szűnik meg a tisztségviselő, illetve testületi tag mandátuma, ha:
- a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ítéletében megállapítja;
- a Közgyűlés döntését figyelmen kívül hagyva vagy azzal ellentétesen cselekszik, kivéve, ha bizonyítja, hogy ezzel az Ipartestületet kártól óvta meg.
- illetve a 9. és a 13. paragrafusokban részletezettek esetében.
19.§. A jelölés és a választás módja
1.,
Az Elnökségi tagságra és a Felügyelő Bizottsági tagságra való jelölés során a szavazólapra való felkerülést célzó nyílt szavazás lebonyolítása, a Jelölő Bizottság feladata.
2.,
A szavazólapokra azok a Közgyűlésen jelenlévő személyek kerülhetnek fel, akik a nyílt szavazással a jelenlévő tagok szavazatának több mint felét megkapták.
3.,
A tagok a titkos szavazás során a szavazólapon egyértelmű jelöléssel látják el a választott jelöltek nevét.
4.,
A Közgyűlés először a Jelölő Bizottság által javasolt személyek szavazólapra való felkerüléséről dönt, ezt követően pedig a tagok által javasolt további jelöltek felkerüléséről dönt.
5.,
A Szavazatszámláló Bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkos szavazás feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése.
6.,
A szavazólapon fel kell tüntetni:
- a betöltendő tisztség megnevezését;
- a megválasztható személyek számát;
- a jelöltek nevét.
7.,
Az Ipartestület tisztségviselőit és testületi tagjainak jelölését és választását az alábbiak szerint kell lebonyolítani:
- A választás első szakasza a jelölés:
A jelölés külön történik, az Ipartestület szakmai elnökére, társelnökére, általános alelnökeire, az Elnökség 12 tagjára, az Ipartestület Felügyelő Bizottságának elnökére és tagjaira.
- A választás második szakasza a titkos választás:
A szakmai elnök, a társelnök, az általános alelnökök, az Elnökség 12 tagja, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke, két tagja választandó tisztségekre és testületi tagságra külön-külön szavazólapot kell készíteni. A titkos szavazás ezekre egyidejűleg történik, a szavazólapokat színben el kell különíteni.
8.,
Megválasztottnak az tekintendő, aki a titkos szavazás során a választható létszámkereten belül a leadott érvényes szavazatokból a legtöbb szavazatot kapta.
Az elnökség megválasztott tagjainak kihirdetésekor az elnökség tagjai esküt tesznek arra, hogy tisztségükből adódó feladataikat a cukrász szakma fejlődése érdekében legjobb tudásuk szerint látják el.
9.,
Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni, és mindaddig folytatni, amíg valamely jelölt(ek) nem kapja(k) meg a szükséges többségi szavazatot.
10.,
A választás harmadik szakasza a nyílt szavazás.
- A Régiós Bizottság jelöltjeit nyílt szavazással a szavazásra jogosultak 50% + 1 fő szavazati többséggel választja meg.
- A Közgyűlés levezető elnöke a régiós jelölteket egyenként teszi fel szavazásra.
11.,
Érvénytelen a szavazólap, ha nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le. Amennyiben az érvénytelen szavazólapok száma több mint 50%, akkor a választást meg kell ismételni.
12.,
Vezető tisztségviselő a fentieken túl csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő elnökségi feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
20.§. Az Ipartestület megszűnése
1.,
Az Ipartestület céljának módosításához, illetve az Ipartestület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2.,
A bíróság által történő feloszlatás, illetve megszűnés megállapítása esetén.
3.,
Az Ipartestület megszűnése esetén a szervezet vagyona nem osztható fel. A felhalmozott javakat alapítvány formájában a cukrász Iparosok jelen szabályzatában rögzített célkitűzéseinek megvalósítására kell fordítani.
21.§. Az Ipartestület pénzügyi alapjai és gazdálkodása
1.,
Az Ipartestület pénzügyi működésének alapja az Ipartestületi tagok által befizetett tagsági díj, és egyéb forrásból származó bevétel. Az Ipartestület működésének pénzügyi alapja az önkéntes felajánlások és támogatások is.
2.,
Az Ipartestület vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ennek eredménye szintén az Ipartestület működésének pénzügyi alapját képezi.
3.,
Az Ipartestület a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodásért az Elnökség a felelős.
4.,
Az Ipartestület köteles ésszerű, takarékos, az anyagi források gyarapítását szolgáló gazdálkodást folytatni.
22.§. Záró rendelkezés
1.,
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és egyéb jogszabályok, rendelkezések az irányadók.
2.,
Jelen Alapszabály módosítást az Ipartestület 2020. február 24.-án megtartott Közgyűlése fogadta el.
3.,
A módosított Alapszabály 2020. február 24. napjával lép hatályba.
Budapest, 2020. február 24.
Egységes szerkezetben elfogadva. 2020. február 24.-én a 6/2020. KGY. (2020.02.24.) számú közgyűlési határozat alapján.
Alulírott Selmeczi László János, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete társelnökeként és törvényes képviselőjeként igazolom, hogy az Alapszabály fenti egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján jelenleg hatályos tartalmának.
A változások dőlt betűvel követhetőek.
Budapest, 2020. február 24.
……………………………………………………..
Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete
képv. Selmeczi László János társelnök
Ellenjegyzem Budapesten, 2020. február 24-én
Dr Fecser Péter ügyvéd (KASZ: 36059872)
(1052 Budapest, Deák F. u. 19. sz.. 3. em. 3. a.)